Könyvek

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Gondoltam, ha már ennyire belelendültem az olvasásba el kell olvasnom végre egy Jane Austin könyvet, hiszen szerintem ő a szerelmes történetek anyja. Így tehát amint megláttam a könyvtárban le is kaptam a polcról. Először nem is olvastam el a hátulját " szerencsére". Hát ezt most nem sikerült olyan gyorsan kiolvasnom pedig nem egy nagy terjedelmű mű. Az elejét olvasva úgy voltam vele hogy jó-jó, dehát... Kicsit nehéz olykor olvasni, a szövege túl régies, de remek korképet ad. Hogy mit tartottak illendőnek, miről mit gondoltak és ilyenek. Végülis happy end lett, és a végére meg is tetszett. Van folytatása, aminek mot nem jut eszembe a címe de tuti el fogom olvasni egyszer. De még az Emmát is felírtam a listára. A hátulját azért nem szabad elolvasni mert lelövi a poént. Meg is lepődtem, mert ilyet nem nagyon szoktak csinálni, de már mindegy volt. Mindenképpen ajánlom annak, aki szeretne Jane Austintól olvasni.

Helen Fielding: Bridget Jones naplója

A filmet vagy ezerszer megnéztem már és imádom is. Ezért gondoltam, hogy a könyv is tetszeni fog. Az elsőt még el is olvastam, azt mondtam jó jó, de hát azért közel sem olyan jó. Bridget állandóan a kefélni szót használja és még akkor is amikor olyannal van akit elvileg szeret és így ettől kezdve nekem ez közönségesnek hatott. Elkezdtem a második könyvet is, de kb. a 160. oldalnál úgy bevágtam, mint a huzat. Annyira felidegesítettem magam azon, hogy ezek mindent elkövettek azért, hogy szétmenjenek kapcsolatmegoldás címen, hogy mondom ez már nem normális. Szóval a könyvektől teljesen elhatárolódom, de a filmeket nagyon jól megcsinálták és egy nagy szó, tehát kalapom le előttük.

Susan Lewis: A titkok háza

Mióta felfedeztem a helyi könyvtárat olyan könyvekhez jutottam, amelyek elolvasása nélkül sokkal szegényebb lennék. Ez volt az első olyan könyv amelyben részletesen leírt szexuális jeleneteket olvashattam. Először meglepett, de végülis a történet haladása, cselekménye érdekében ez tényleg megmagyarázott, így érthető volt. Cseppet sem volt túlzás és nekem igazából tetszett. Először abba akartam hagyni, mert kissé mérges lettem amikor kiderül a férj csal a feleségen, de nagyon örülök hogy nem tettem. Az írónő sok könyvet megírt már de ezek közül talán hármat fordítottak csupán magyarra.

Nos a történet: Julia kétgyerekes családanya, akinek házassága mindaddig tökéletes volt amíg egyszer csak képtelen a szexre férjével. Ez abból adódik, hogy gyerekkorában apja egyik napról a másikra elhagyja a családot. Juliat ez rendkívül megviseli, mivel apja és közötte végtelenül erős kötelék volt. Egy nap apja ügyvédje felhívja azzal, hogy édesapja meghalt, de a  házát ráhagyta. Mivel Julia rájön, hogy a férje megcsalja a legjobb barátnőjével, így még kapóra is jön az utazás. Habár fél, hogy olyan titkok kerülnek felszínre az apjáról, amelyek romba döntenék a róla alkotott képet, mégis belevág, hogy kiderítse az évtizedek óta lappangó rejtélyeket.

Cecelia Ahern: Ui.: Szeretlek

Nagyon szép könyv. Nem bánom hogy elolvastam. De régóta ez az első könyv amin sírtam, és tudom, hogy többször képtelen leszek újraolvasni. Nagyon rosszul érzem most magam, bennem van a könyvtől való búcsúzás és Holly fájdalma egyaránt.

A könyv hátuljáról:

Mindenkinek szüksége van egy őrangyalra

John Steinbeck: Édentől keltre

A történet igazán magával ragadó, viszonylag magasröptű gondolatokat formáz meg és remek korképet ad a 19. század végi, 20. század eljei amerikáról. Furcsa érzés kerített hatalmába amikor elolvastam. A mű vége tényleg optimista kicsengésű, és csak annyit mondanék róla, hogy mindenkinek el kellene olvasni, valamint, hogy nagyon remélem hogy az emberekben nincs ennyi gonoszság, mint amit Steinbeck megír. A történet már csak azért is tetszett, mert a Bibliát nagy részben felhasználja, méghozzá megfelelő és tisztességes módon, úgy, hogy az nem csökken értékéből, és nem kérdőjeleződik meg a benne foglaltak!

A hátsó borítóról:

Steinbeck egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keltre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmán. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

Agatha Christie: Függöny: Poirot utolsó esete

Agatha Chrtistie utolsó története - a talán mondhatom így -, egyik legzseniálisabb Poirot történet. Mint a cím is mutatja, ez az utolsó Poirot esetei közül, mely egészen zseniálisan van megírva. Mint a könyv hátuljáról kiderül, az írónő csak a halála előtti évben engedélyezi a könyv kiadását.

Mivel ez is egy kölcsön kapott könyv, a kölcsönadó személy egy véletlen beszélgetés során elárulta nekem a könyv végét. Ezért azt hittem már nem is lesz meglepetés, HÁT hatalmasat tévedtem. Megdöbbentően remek írás, minden részletében zseniális. Kíváncsi lennék Agatha Christie hogyan írta meg ezeket a krimiket, vajon az egészet a gyilkosság megírásával kezdte és utána hintette el a jeleket?
Amúgy a történetről:
"Az első világháború idején, a stylesi kastélyban lépett először színre s derített fel sikeresen egy szövevényes bűnügyet a menekült belga detektív; Hercule Poirot. Évtizedek teltek el azóta, a kastélyból panzió lett, vagy féltucatnyi lakója között azonban - ha hihetünk a Poirot-nak - egy sorozatgyilkos bujkál."
A könyv Hestings kapitány szemszögéből íródik, valamint megismerkedhetünk lányával Judithal is. Vajon neki is köze lehet a gyilkosságokhoz? Mi húzódik a háttérben? És a legfontosabb, kérdés vajon ki lehet a gyilkos? Poirot tudja, de ahhoz hogy megtudjátok...jó olvasást!!

 
Agatha Christie: Éjféltájt

Tegnap este kivégeztem ezt a könyvet, hogy aztán azonnal nekiállhassak a következőnek. Kölcsön kapott könyv, de megérte végülis elolvasni persze ha az ember lánya szereti az írónőt. Agatha Christiehez méltó (nem Poirot). Kellemes olvasmány volt, ha lehet ilyet mondani egyáltalán egy gyilkosságról szóló krimiről :D

Hogy a könyv hátuljáról idézzek:
Mr Terves, az idős jogász azt mondja: "Szeretem a jó detektívregényeket. De, tudják, egyik sem a megfelelő momentummal kezdődik! Folyton a gyilkossággal kezdik. Pedig a gyilkosság már a vége. A történet már jóval előbb elkezdődik... olykor évekkel előbb... Mindazon okokkal és eseményekkel, melyek egyszer csak bizonyos embereket egy bizonyos időben s egy bizonyos helyen összehoznak."






Laurie Halse Anderson: Hadd mondjam el
A könyv, eredeti angol címe: Speak!- azaz Beszélj!. Ezen a címen készült el 2004-ben a könyv filmes változata, amiben a főszereplő lányt a már sokak álltal ismert, Kristen Stewart, az alkonyat sorozat sztárja játsza el. A kritikusok Kristen egyik legjobb alakításának tartják Melinda szerepét.

Nos a könyvről:

Az Amerikai Könyvtárosok Szövetségének díjnyertes könyve! Amúgy ajánlásként megtalálhatjuk a Harry Potter könyvekhez kapott könyvajánló cédulán is. A könyv egy 14 éves lányról, Melindáról szól, aki ebben az évben kezdte meg tanulmányait a helyi gimiben. Nos nem éppen bővelkedik barátokban, ugyanis valami történt a nyáron. Melindát hatalmas megrázkódtatás érte, és így a cserfes fiatal lányból, egy mélabú, állandóan szomorú fiatal marad csupán. A helyzetét már csak tetézi, hogy szülei házassága megromlott. Vajon mi történt vele azon a nyári esti bulin? Minden kiderül...

Nekem személy szerint az tetszett a legjobban, hogy az írónő remekül megfogja, azt, ahogyan egy 14 éves lány gondolkodik. És, habár jómagam is jócskán túlléptem már ezt a kort, mégis remeknek találtam a műt. Kissé irónikus hangvételű, mégis remekül ábárzolja a hétköznapi családot. Olyan eseményeket, és élethelyzetetek mutat be, ami akármelyikünkkel megtörténhetne. Én biztosan oda fogom adni majd a lányomnak - ha lesz egyszer -, hogy kötelezően olvassal el.

Egy idézet a könyvből:

"A művészet érzelmek nélkül olyan, mint a csokitorta cukor nélkül. Nem ér semmit. Ha legközelebb a fáiddal foglalkozol, ne gondolj fákra. Szerelemre, gyűlöletre gondolj, boldogságra, dühre - bármire, ami érzelmeket hoz elő belőled. Amitől izzadni kezd a tenyered, begörbülnek a lábujjaid. Koncentrálj erre az érzésre. Ha az ember nem fejezi ki magát, fokozatosan meghal. Megdöbbennél, hogy mennyi felnőtt halott már belül - úgy töltik a napjaikat, hogy fogalmuk sincs, kik ők, csak várják a szívrohamot vagy a rákot, hogy befejezze a munkát. Ez a legszomorúbb dolog."

És a másik személyes kedvencem:

" Amikor hatodikos voltam, anyám ellátott a szokásos könyvekkel a pubertásról meg a serdülőkorról, úgyhogy észre kéne vennem, milyen "gyönyörű" és "természetes" és "varázslatos" változáson megyek keresztül. Süket duma. Semmi más. Ő folyton panaszkodik, hogy őszül, meg hogy megereszkedett a feneke, meg hogy lötyög a bőre, de nekem hálásnak kéne lennem, hogy az arcom tele van pattanással, mindenütt szőrösödöm meg hogy a lábam egy hüvelyket nő egyetlen éjszaka alatt. Sima süket duma."